top of page

„mert anyánk ő s a mienk minden vesztesége”
Trianon élménye az irodalomban

A Trianon okozta sokk számos formában hangot kapott a korszak irodalmában is. Sok jelentős költőt, írót közvetlenül is érintettek a fejlemények, szülőföldjüktől, ihletforrásaiktól szakította el őket a döntés. „A „trianoni irodalom” történeti és szellemi ívelése […] a kétségbeeséstől az erőgyűjtésig, a nemzethalál képzete keltette szorongástól egy új nemzeteszme és a közép-európai regionális kötődések kialakításának vágyáig, a megalázottságtól és a vereségtudattól a „lelki nemzet” és a „dunai patriotizmus” felépítésének írói erőfeszítéséig halad.” – írta a nemzeti trauma irodalmi feldolgozásáról Pomogáts Béla irodalomtörténész 2001-ben. Az alkotások közül sok politikai okokból évtizedekig hiányzott az életműkiadásokból, hallgatott róluk az irodalmi közvélemény. A rendszerváltoztatás után akadálytalanul juthat el az olvasóhoz a téma szépirodalma ­– válogatott bibliográfiánkban is található ilyen antológia –, szélesebb körű befogadásukra, értékelésükre azonban ma még nagyon is közvetlen hatással vannak a kérdéskört érintő politikai véleménykülönbségek.

Szemelvényként néhány ebből az időszakból származó verset és novellát válogattunk a könyvtárunkban megtalálható könyvek lapjairól.

Babits Mihaly_Nyugat_1923_No7_001.jpg

Babits Mihály: Csonka Magyarország
Nyugat 1923. 7. sz.,  p. 29-30.

egi jogasz 001.jpg

Kosztolányi Dezső: Égi jogász
Kosztolányi Dezső (szerk.):

Vérző Magyarország.

Magyar írók Magyarország területéért. 2. kiad. Budapest, 1928. p. 223-235.

Juhasz Gyula_8_22355_004.jpg

Juhász Gyula: Trianon
Juhász Gyula összes versei:
hírlapi és kézirati vershagyaték.
Budapest, Szukits, 1941. p. 239-240.

Krúdy_001.jpg

Krúdy Gyula: Az utolsó garabonciás
Kosztolányi Dezső (szerk.):

Vérző Magyarország.

Magyar írók Magyarország területéért. 2. kiad. Budapest, 1928. p. 113-118.

Dsida Jeno_8_129190_002.jpg

Dsida Jenő: Magyar fa sorsa
Dsida Jenő: Összegyűjtött versek és műfordítások. Budapest, Magvető, 1983. p. 458.

Mecs Laszlo_8_10225_002.jpg

Mécs László: Kóborló elődöm
Mécs László összes versei, 1920-1940.
Budapest, Athenaeum, 1941.

p. 319-321.

Babits Mihaly_Nyugat_1924_No4_002.jpg

Babits Mihály:

A gyémántszóró asszony
Nyugat 1924. 4. sz.,  p. 17.

Gellert Oszkar_Nyugat_1920_No1_2_002.jpg

Gellért Oszkár: Neuilly
Nyugat 1920. 1-2. sz.,  p. 3.

Moricz Zsigmond_8_35783_002.jpg

Móricz Zsigmond: Kesergő

(Querela Hungariae)
Móricz Zsigmond versei.
Budapest, Magyar Helikon, 1958. p. 65-67.

Karinthy_cl.jpg

Karinthy Frigyes: Levél
Kosztolányi Dezső (szerk.):

Vérző Magyarország.

Magyar írók Magyarország területéért.

2. kiad. Budapest, 1928. p. 197-198.

Jozsef Attila_8_22370_002.jpg

József Attila: Egyszerű ez
J
ózsef Attila: Nem én kiáltok.
Szeged, Koroknay, 1925. p. 63-64.

Remenyik Sándor_8_14457_002.jpg

Reményik Sándor:

Miért hallgatott el Végvári?
Reményik Sándor:

Romon virág: versek, 1930-1935.
Kolozsvár, Erdélyi Szépmíves Céh, 1935. p. 207-208.

Cs Szabo Laszlo_8_291155_002.jpg

Cs. Szabó László: Álmatlan éj

111 vers a Sóvidékről. Kolozsvár, Kriterion, 2010. p. 37-38.

Juhasz Gyula_8_22355_002.jpg

Juhász Gyula: A békekötésre
Juhász Gyula összes versei:
hírlapi és kézirati vershagyaték.
Budapest, Szukits, 1941. p. 131-132.

Zilahy Lajos_8_16145_002_.jpg

Zilahy Lajos: Arany János sírjánál
Zilahy Lajos: Versek

(Zilahy Lajos munkái).
Budapest, Athenaeum, [1929-1935].  p.168-169.

bottom of page