TILTAKOZÁSOK, FELHÍVÁSOK, RÖPLAPOK
Válogatás a Budapest Gyűjtemény kisnyomtatványtárából
A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár várostörténeti részlege az ismertebb könyvtári kiadványok mellett több mint félmillió egy-két oldalas aprónyomtatványt vagy csak egy rövidke füzetnyi terjedelmű kisnyomtatványt is összegyűjtött 1914-es létrejötte óta. A körömnyi reklámbélyegektől a méteres diplomákig terjedő, végtelenül változatos nyomtatványtömeget könyvtárosok nemzedékei gondozták és adták az érdeklődők kezébe, de szélesebb körű megismerésüket a napjainkban kezdődő digitalizálásuk teszi majd (online) lehetővé.
A Budapest Gyűjtemény kisnyomtatványtára inkább a város mindennapi életét, semmint a nemzeti történelem nagy fordulatait dokumentálja, de természetesen a trianoni békeszerződés megkötéséhez vezető útról és a következményekről szóló emlékek is megtalálhatók benne. Ezekből válogattunk most ki néhány jellegzetes darabot.
Reakciók a béketárgyalásokról érkező hírekre
A Magyarország Területi Épségének Védelmi Ligáját még 1918 végén hozták létre tekintélyes tudományos és közéleti személyiségek a Károlyi-kormány béketárgyalásainak támogatására, és annak anyagi segítségével. A szervezet a Tanácsköztársaság alatt nem működhetett, de azután az egyik legfontosabb hazafias szervezetté vált.
A röpcédula 1919. december 28-i rendezvényükre mozgósít, amire az adott alkalmat, hogy rövidesen Párizsba indult a magyar békedelegáció. A gyűlés után hatalmas menet kísérte a Várba küldöttségüket, amely memorandumot adott át a kormánynak. A tárgyalócsoport vezetőjét, Apponyi Albertet is felkeresték, aki egyebek között figyelmeztetett: „[A] többi államokkal, Németországgal és Ausztriával eddig folytatott tárgyalások után kötelességem Magyarország közönségét óva inteni attól, hogy a mi működésünkhöz túlságosan vérmes reményeket fűzzön.”
1920. január 15-én a békekonferencia Legfelsőbb Tanácsa, élén Franciaország miniszterelnökével, Georges Benjamin Clemenceau-val közli a Magyarországgal kötendő béke feltételeit az Apponyi Albert vezette delegációval.
A felháborodás általános. A korszak egyik legnépszerűbb képes magazinja, a Tolnai Világlapja január 24-i címlapjára a „Tigris” néven emlegetett francia politikus képét rakja, és összesen 250 ezer példányban terjesztette az itt látható nyomtatványt.
A Haranghy Jenő grafikus (1894–1951) rajzával díszített lap néhány történelmi érvvel igyekszik a magyar nemzet mellé állítani a külföldi közvéleményt, és arra figyelmeztet: „Aki Magyarország feldarabolására törekszik, az egy új háborúnak nyit utat; aki viszont egységét megőrzi, az egész világ békés fejlődésének veti meg az alapját.”
1920. május 6-án az antant képviselői immár a végleges békefeltételeket adják át. A közvetlenül ezután osztogatott röplapok ellenállásra buzdítanak.
Diákok tiltakozása a békeszerződés aláírására készülő kormány ellen.
Az aláírási ceremóniára 1920. június 4-én, a Párizs melletti versailles-i kastély parkjában álló Nagy-Trianon palotában került sor. A kellemetlen kötelességet két kevésbé fajsúlyos politikus, Benárd Ágost népjóléti munkaügyi miniszter, valamint Drasche-Lázár Alfréd rendkívüli követ és államtitkár teljesítette.
Az ismeretlen kiadójú röplapok — a Területvédő Liga bizalmas kérése a helyhatóságokhoz — egy vármegyei közgyűlés és a hazafias testületek közös tiltakozása egyaránt a békeszerződés hazai törvényerőre emelését próbálták megakadályozni — az utolsó fázist az életbe léptetés előtt.
A Nemzetgyűlés azonban 1920. november 15-én elfogadta a trianoni békeszerződést, majd 1921. július 26-án becikkelyezte azt (1921. évi XXXIII. tc.).
Az elcsatolt országrészek magyarságának küldött üzenetek, 1920.
Egy különleges nyomtatvány-csomag a gyűjteményben: a Sopronra és a környező falvakra kiírt népszavazás enyves hátú, falra, kerítésre ragasztható, osztrák propaganda cédulái. Bár a politikai agitáció meg volt tiltva, a szabályt egyik fél sem tartotta be. Ezeknek a településeknek a hovatartozása a magyar kormány titkos támogatásával folytatott irreguláris fegyveres harcok, majd olasz közvetítésű diplomáciai tárgyalások után az 1921. december 14. és 16. között lezajlott népszavazáson dőlt el — végül Magyarország javára.
„Mama, ne szavazz a magyarokra, mert akkor Horthy-katonának kell lennem.”
„Válassz! Magyarország: elnyomás, háború, halál. Ausztria: munka, béke, szabadság.”
„A magyarok hazugságokkal akarják veszteségeiket Sopronban visszanyerni.”
„Ha Sopron magyar marad, mindenhol osztrák vámhatár veszi majd körbe, el lesz vágva kereskedelmi kapcsolataitól, hamarosan faluvá süllyed.”
Döntés után: a revíziós gondolat ébrentartása
A Védő Ligák Szövetsége a trianoni szerződés aláírását követően élen járt az revíziós gondolat és az irredenta érzület ébrentartására irányuló kultuszteremtő akciók szervezésében. Pályázatot írt ki a Nemzeti Hadsereg 1920 május 8-i, Vérmezőn tett esküjének megfestésére, majd a Területvédő Ligával egy rövid ima és jelmondat megfogalmazására, aminek a „Magyar Hiszekegy” köszönhette megszületését. Ugyanők kezdeményezték a Szabadság téri Irredenta szobrok felállítását, amire 1921. január 16-án került sor. Ekkor szentelték fel az Irredenta zászlót, aminek egyik oldalára a nyomtatványon is látható jelkép és jelmondat került.
A trianoni egyezmény életbe lépésével összefüggésben 1921. július 5-én a belügyminiszter mások mellett a Védő Ligák Szövetségét is feloszlatta. Vezetője, Urmánczy Nándor (1868 – 1940) képviselő, politikus, író, később Honvédelmi Párt néven hozta létre új szervezetét, és állt az élére az Ereklyés Országzászló-mozgalomnak, amelynek eredményeképpen 1928-ban a Szabadság téren, majd országszerte avatták fel a határok visszaállításának kultuszhelyeit. A nevével fémjelzett térképes képeslapokat 1927-től lehetett megvásárolni.
Propaganda képeslapok, 1920-as évek.
A Területvédő Liga buzdítása magyaros ruhák viselésére, 1920. augusztus.
Még ebben az évben a Női Szabók Országos Szövetsége magyarosruha-pályázatot írt ki, melyre közel száz pályamű érkezett. 1933-ban indult a Magyaros Öltözködési Mozgalom, ettől kezdve évente sikerrel rendezték meg a „magyar nemzeti szellemű” ruhatervek pályázatát és azok bemutatóit.
Revíziós gondolat, hazaszeretetre nevelés a mindennapi tárgyakon, olykor aprópénzre váltva: rajzszeg doboz fedele, reklámnyomtatvány, iskolai irka.
Menekültek, vagonlakók
A háború alatt Galíciából, Erdélyből, Felvidékről és Dél-Magyarországról is nagy számban érkeztek a harcok és a fosztogatások elől menekülők a fővárosba. A forradalmi időszakok nyugtalanságai alatt is sokan Budapesten remélték megtalálni a biztonságukat. A békeszerződés életbe lépése után pedig azoknak a családos exodusa indult meg, akik nem kívántak felesküdni az utódállamok hatóságainak.
Összeállításunkban még másutt is mutatunk be erről dokumentumokat, itt, a kisnyomtatványok között egy segélyezési kérdőív 1917-ből és egy 1920-as segélyakció közleménye látható.