A korszak tárgyilagos értékeléséhez a történelemtudomány friss eredményeit ajánlatos nyomon követni, de az események utólagos átéléséhez, a közhangulat átérzéséhez a napisajtóból meríthetünk igazán közvetlen élményt nyújtó olvasmányokat. Összeállításunkban az elcsatolt területekről áttelepültek lakásgondjaival kapcsolatos cikkekből válogattunk. 1924-ig 400-430 ezren költöztek át Magyarországra, többségük a nagyvárosokban próbált meg letelepedni. Budapesten a pályaudvarok külső vágányain tízezrek laktak tehervagonokban egyre kibírhatatlanabb körülmények között. Sokan átmeneti megoldásokkal, szállodákban, rokonoknál, elrekvirált budai nyári villákban igyekeztek átvészelni a legnehezebb időszakokat. Háborús barakk-kórházakból átalakított telepeken, szükség-lakásokban alakultak ki menekült kolóniák. (Lenke-, Mária Valéria-, Auguszta-telep, Pongrác út, Juranics utca, Pestszentlőrinc). Minthogy azonban Budapesten a Bárczy-korszak nagyszabású lakásépítési akciói után az 1913-as gazdasági válság, majd a háború következtében, utána pedig a befektetői érdektelenség miatt jelentős bérlakás- beruházásokra jó ideig nem került sor, a menekültválság a már korábbról felhalmozódott lakásínséget és nyomort tetézte.

​

Könyvtárunk ugyan a legnagyobb magyar közkönyvtár, két világháború közötti hírlappal azonban alig rendelkezik. Ezt az Ideiglenes Nemzeti Kormány által „a fasiszta szellemű és szovjetellenes sajtótermékek” megsemmisítéséről 1945. február 26-án kiadott rendelet kirívóan erőszakos végrehajtása okozta. A könyvtár akkori vezetői ugyanis hiába próbálták a központi tiltólistákra korlátozva elvégezni a kivonást, és azokból is a tudományos kutatás számára megtartani a legszükségesebbeket, a szovjet haderő és a rendőrség politikai rendészeti különítményeinek helyszíni ellenőrzései és személyes „válogatásai” után mások mellett az 1920 és 1944 közötti teljes napi- és hetilap állomány is zúzdába került (a szociáldemokrata Népszava kivételével). Arról azonban senki sem világosította fel a hatóságokat, hogy a könyvtárosok már a Szabó Ervin-i idők óta a napilapok másodpéldányaiból kivágták, felragasztották, adatolva és témarendbe sorolva megőrizték a fővárosra vonatkozó cikkeket. Így azért számos olyan sajtótudósítás megmaradt, ami segíthet felidézni Budapest háború utáni állapotait, a trianoni döntés hatásait a főváros lakóira. (A sajtókivágat-gyűjtemény a Magyar Nemzeti Digitális Archívumban fokozatosan elérhetővé válik az interneten is.)